Barion Pixel
Bevezető
Gyakorlatkivitelezés alapfogalmak
Gyakorlatkivitelezés alapelvek
Váll gyakorlatok
Mell gyakorlatok
Hát gyakorlatok
Bicepsz gyakorlatok
Tricepsz gyakorlatok
Törzs és csípő gyakorlatok
Láb gyakorlatok
Végszó

Koordináció (04:08)

mozgáskoordináció főleg az idegrendszer működési szintjétől függ és a mozgások pontosságát, eredményességét és gazdaságosságát jelenti.

A koordináció, mint képesség több mindent foglal magában, többek között az egyensúlyozó képességet, térbeli tájékozódást, ritmusérzéket, reagálási képességet, differenciálást, kinesztézist, gyorsasági koordinációt és idegrendszeri folyamatokat.

Tehát látható, hogy nagyon sok összetevője van.

Amit nekünk érdemes tudni, hogy milyen szintjei vannak, ezért megismerkedünk a mozgástanulás folyamatával:

A mozgások elsajátítása nem más, mint koordináció „tanulás”. E folyamat során sajátos szakaszokat különíthetünk el az éppen jellemző koordinációs szint alapján. A szakaszok időtartama az előzetes mozgástapasztalattól, a rendelkezésre álló motorikus képességek szintjétől, a motivációtól, az értelmi képességektől és az alkalmazott oktatási módszerektől függően, egyénenként és mozgásfajtánkként is eltérő lehet.

A mozgás durva koordinációjának kialakulása:

Ebben a szakaszban első lépésként a feladat megértése történik. A megértésben és az elfogadásban is fontos szerepe van az ismeretközlés minőségének. A megértést követően kialakul a mozgás viszonylag pontos képe, mely elsődlegesen vizuális információkra támaszkodik. A megértést és az elképzelést követi az első próbálkozás a mozgás végrehajtására. Ilyenkor jellemzően a mozgás „darabos”, olykor sikertelen, a végrehajtás jelentős pszichikai és fizikai energiákat emészt fel. A látásé a vezető szerep, a többi érzékszerv korlátozottan vesz részt a szabályozási folyamatban. Segíthetnek a korábbi mozgástapasztalatok is, azonban hátráltathatják is a mozgásemlékezetben tárolt, a tanulandó mozgáshoz hasonló mozgáselemek például, rosszul berögzült gyakorlatminták.

A mozgás finom koordinációjának kialakulása:

A folyamatos gyakorlás eredményeképpen javul a mozgások összerendezettsége. A mozgásokra a folyamatosság, a gazdaságosság és a ritmusosság lesz a jellemző.

A mozgás finom koordinációjának megszilárdulása:

A második és harmadik szakasz közötti különbség tulajdonképpen az alkalmazás szintjén jelentkezik. Az, hogy a mozgások készségszintű birtoklása során a mozgásszabályozás a magasabb kérgi központokból alacsonyabbakba tevődik át, lehetővé teszi, hogy az egyén a változó körülmények közti sikeres végrehajtáshoz szükséges információkat felvegye, azokat feldolgozza és a mozgásvégrehajtást a külső körülményekhez igazítsa.

Gyakorlattanuláshoz pár jó tanács:

Mivel a finom koordinációs szint elérése durva koordinációs szintről gyakorlás útján jön létre, így a gyakorlattanulási időszakban érdemes MAGAS ISMÉTLÉSSEL DOLGOZNI, 20-30 akár 50 ismétlés/ szett.

Illetve fontos, a VÉGREHAJTÁS SEBESSÉGE KÖZEPES, VAGY LASSÚ legyen. Túl gyors gyakorlatkivitelezés esetén csökken a kontrol, és a mozgás széteshet.